Idén is ösztöndíjban részesíti a Partiumi Falugazdász Hálózatot működtető Partium Mezőgazdaságáért és Vidékfejlesztéséért Egyesület azokat a fiatal, leendő agrárszakembereket, akik felsőfokú tanulmányaikat a debreceni egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának Nagyváradra kihelyezett, Partiumi Keresztény Egyetemen zajló mezőgazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök képzési programjának keretében végzik. A tíz hónapos időszakra szóló, havi 400 lejes (30 ezer forintos) támogatásra azok a partiumi fiatal, 30-dik életévüket nem betöltött másod- és harmadéves agrárszakos egyetemisták jogosultak, akik kiemelkedő tanulmányi eredményeket értek el. A támogatás odaítélésénél ugyanakkor a hallgatók szociális hátterét is figyelembe vették.
Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat vezetője a november 11-i nagykárolyi találkozón örömmel jelentette be, hogy a magyar Agrárminisztérium finanszírozását élvező ösztöndíj-programon keresztül a szervezet a tavalyi hárommal szemben idén néggyel több, azaz immár hét leendő agrárszakember képzési-költségeihez járulhat hozzá. Leszögezte, az ösztöndíjban részesülő agrárszakos hallgatókkal szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Az egyesület aktív tagjaiként számítanak jelenlétükre, segítségükre a szervezet rendezvényein, szakmai találkozóin, tanulmányaik befejeztével pedig az elhelyezkedésben is segíteni kívánják, akár a négy – Szatmár, Szilágy, Bihar és Máramaros – megyére kiterjedő falugazdász-hálózat, akár a térség agrárvállalkozásainak erősítésében – hangsúlyozta a nagykárolyi Károlyi-kastély lovagtermében tartott ösztöndíj-átadó ünnepségen Kovács Szabolcs.
Az ösztöndíjban részesülő hallgatókat – bár bukaresti elfoglaltságai miatt személyesen nem lehetett jelen – Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátora is köszöntötte. A mezőgazdasági bizottság alelnökének üzenetét, jó kívánságait Kovács Szabolcs tolmácsolta a jelenlévőknek. „Öröm az, hogy a magyar kormány az Agrárminisztérium által újabb ösztöndíjat biztosít a Partiumban mezőgazdaságot tanuló hallgatók számára. Öröm az, hogy az eddigi három helyett immár hét ösztöndíjat oszthatunk ki. Szükség van erre az ösztöndíjra, szükség van arra, hogy bátorítsuk a mezőgazdaságban tanulókat. Én csak így tudom elképzelni az agrártársadalom megújulását és, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az iskola padjaiból, akik új ötletekkel, új lendülettel tudják tovább továbbvinni és megújítani a mezőgazdasági szakmát” – fogalmazott Magyar Lóránd.
Az ünnepségen kiderült, az ösztöndíjban részesülő leendő agrármérnökök szüleiknek, nagyszüleiknek besegítve már otthon, a családi gazdaságban megszerették, megismerték a mezőgazdasági tevékenységeket. Szakmai tanulmányaik révén nem csak a családi farm, hanem a térség agráriumának fejlesztéséhez is szeretnének hozzájárulni. Az ösztöndíjban részesülő hallgatók közül a Szilágy megyei Somogyi Zalán számára a mezőgazdaság nem csupán szakma, hanem életforma is. Az agrármérnöki diploma megszerzése után szülei szilágyzoványi gazdaságát kívánja tovább vinni, szakmailag és üzletileg is erősebb alapokra helyezni. A térség adottságai nyomán különösen a növénytermesztésben, a szántóföldi nagykultúrákban lát jövőt: a megtermelt takarmány-gabona értékét azonban az állattartás révén is kamatoztatná.
Fülep Izabella a Szatmár megyei Mikolából jelentkezett a debreceni egyetem Nagyváradra kihelyezett agrármérnök-képzésére. Komoly lehetőséget lát a mezőgazdaságban: tudásával ezt szeretné jobban kiaknázni. A gazdálkodás iránti szeretet Izabella esetében is családból gyökerekből táplálkozik: a biztos alapot a szántóföldi növénytermesztés jelenti, amit a fiatal agrármérnök-jelölt gyümölcstermesztéssel is szeretne bővíteni.
Összetett, több lábon álló gazdaság kialakítására törekszik Kígyósi Dávid is. Az agrármérnök-hallgató szüleivel közösen a Bihar megyei Biharpüspökiben gazdálkodik: édesanyja mellett a fóliasátras, üvegházas zöldségtermesztés, édesapja jobbján pedig mintegy 150 hektárt művelve, a szántóföldi nagykultúrák – búza, árpa, kukorica, napraforgó – termesztését ismerhette meg. Az egyetemen szerzett tudással, az új technológiák megismerésével szintet kívánnak lépni: a tevékenységüket még hatékonyabbá és ezen keresztül jövedelmezőbbé is tenni.